DIAZEPAM - A.P.A Galéria

                             
                           

                           

Gallery Weekend Budapest

Zipernowsky Ház

Baranyay András, Czigány Ákos, Dallos Ádám, Dora Kontha, Koós Gábor, Ember Sári, Fajó János, Fáskerti Zsófia, Forgács Péter, Frey Krisztián, Gerber Pál, Gőbölyös Luca, Moizer Zsuzsa, Puklus Péter, Romhány Veronika, Schwéger Zsófia, Ujj Zsuzsi

​Az ötödik Gallery Weekend Budapest csoportos kiállítása, az elmúlt évekhez hasonlóan, a résztvevő galériák művészeinek válogatott munkáiból áll össze. A kiállítás megrendezésében a São Paulóban született képzőművész, Bruno Baptistelli működött közre, aki évek óta figyelemmel követi a magyarországi kortárs művészeti színtér alakulását. A Zipernowsky Házban megrendezett kiállítás az együttérző kívülálló optikáján keresztül mutatja be a budapesti színtér egyedi színeit és univerzális kérdésfeltevéseit, a festett trikolórtól az üres tűzfalig, a honvágytól a szerelmi vágyig. A kiállításon különféle nemzedékek és stílusiskolák képviseltetik magukat az idősebbektől (Gerber Pál, Ujj Zsuzsi stb.) a legfiatalabb generációig (Ember Sári, Moizer Zsuzsa stb.).

 http://www.galleryweekendbudapest.com/

A ZÓNA

Az INDA Galéria tisztelettel meghívja Önt és partnerét A ZÓNA. A művész művésze című csoportos kiállítás megnyitójára, 2018. június 6-án, szerdán 19.00 órára. Kiállító művészek: Chilf Mária, Csáky Marianne, Czene Márta, Eperjesi Ágnes, Fáskerti Zsófia, Gerőcs Júlia és Gabriel Studerus, Kerpely Adél, Pauer Gyula, Puklus Péter, Szász Lilla, Várnagy Tibor A kiállítás kurátora: Tatai Erzsébet A kiállítást megnyitja: Tatai Erzsébet A kiállítás megtekinthető 2018. július 27-ig, keddtől péntekig 14–18 óráig, vagy előzetes bejelentkezéssel. Czene Márta: Nehéz álom (részlet). 2013, 110 x 156 cm, akril, farost A Zóna titokzatos terület Tarkovszkij Stalkerében, ahol valahogy másképp történnek a dolgok, mint az ismerős mindennapok világában. A kiállítás címe az ebben rejlő szokatlanságra utal, noha a kiállítóterem, legalábbis fizikai értelemben nem képvisel a hétköznapitól eltérő teret. A benne elhelyezett nem köznapi tárgyak azonban különleges zónát hoznak létre. Kiváltképp akkor, ha a műtárgyak valamilyen módon olyan témákat vagy problémákat vetnek fel, amelyek az emberi létezés ritka illetve határeseteiként foghatók fel. A kiállítás magját az Inda Galéria nőművészeinek munkái adják. Ezek a művek széles spektrumban reprezentálják az ilyen helyzeteket, adottságokat vagy életmódot: az androgün a férfi és a nő, az álom az ébrenlét és az alvás közt foglal helyet, a barátnők Szász Lilla fotóin nem egyértelmű, de sugallt erotikus kapcsolatát a mainstream heteronormativitás szorítja margóra, akárcsak a terhességet a mizogün tekintet – amelyet a hétköznapok férfinormáitól való eltérése okán másállapotnak is neveznek. A széles spektrum a reprezentációk módjára is érvényes: lehet szelídebb (Szász Lilla) vagy határozottabb (Fáskerti Zsófia), elvontabb (Czene Márta) vagy testiesebb (Csáky Marianne). Vannak azonban olyan átmeneti állapotokat, mint az álmodást vagy terhességet megjelenítő ábrázolások is, amelyeket társadalmi megítélésük sodorhat „határhelyzetbe” (Eperjesi Ágnes). Munkáik mellé a művészek egy-egy másik művész olyan alkotását választották, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak művükhöz, vagy a koncepció ismeretében közvetlenül az egész kiállításhoz. Így választotta Csáky Marianne Chilf Mária akvarelljét, Czene Márta Gerőcs Júlia és Gabriel Studerus filmjét, Eperjesi Ágnes Pauer Gyula pszeudóját, Fáskerti Zsófia Kerpely Adél animációját és Szász Lilla Puklus Péter fotográfiáját.

In Need of the Mark

KOMFORT. Női testpolitikák.

KOMFORT

Női testpolitikák

Baglyas Erika, Eperjesi Ágnes, Fajgerné Dudás Andrea, Fáskerti Zsófia, Gáldi Vinkó Andrea, Glaser Kati, Nagy Kriszta x-T, Nemes Anna, Oláh Orsolya, Szabó Eszter Ágnes, Ujj Zsuzsanna, Verebics Ági

Jelen kiállítás egy sorozat következő állomása, mely a nemi szerepek reprezentációjával foglalkozik. Az első, tavaly megrendezett VANÍLIA. A férfiasság egydimenziós felfogásán kívül eső szótár c. kiállítás (kArton galéria, 2014) az „irányadó maszkulinitás” elméletét járta körül. A nemi szerepek reprezentációja azért fontos és releváns téma, mert vizsgálatával éppen azokra az újratermelt sztereotípiákra és beállítódásokra mutathatunk rá, amelyeket a társadalom magában hordoz, és amelyeket evidenciaként kezel, holott ezeket a jelentéseket a társadalom privilegizált helyzetben lévő rétegei önkényesen alkották meg.

A KOMFORT című kiállítás a feminista elmélet inkább fenomenológiai indíttatású test értelmezéséből indul ki [corporeal feminism]. A nő a férfi mellett a Másik, a gondolat, hogy “mássága méhében győkerezik” Aquinói Szent Tamásig visszavezethető gondolat. A nőt létfeltételei bezárják testébe, a női test tehát politikai kérdés, amelynek sorsáról és működéséről törvények, szabályok, hagyományok döntenek. A kiállításon szerepeltetett munkák az észlelés és a testi tapasztalat konstruáltságára; a test, mint írható felület és a normák testi beíródása [bodily inscription] reprezentációjára; valamint az egyén, kontextus adta keretein túl létező szabadságára reflektálnak.

Szűkebben, a kiállítás kiindulópontját Iris Marion Young On Female Body Experience. “Throwing Like A Girl” and Other Essays c. kötete adta. Young megkülönböztet két fogalmat, melyek állítása szerint nagyon hasznosak, illetve az általuk lefedett holdudvar különbözőségének hangsúlyozása is hasznos: feminine, illetve female. Míg az első állítása szerint hű és sok értelemben kiszolgálja a hegemón berendezkedést, ti. azt az anonim kényszert, melynek többnyire a nők önként meg akarnak felelni, interiorizálják a nőiség olyan kódjait, melyet a férfiszempontú társadalmi tudat ír elő az engedelmes testek számára, így a vékonyságot, sima bőrt, illetlen szőrszálak eltűntetését, iletlen testnedvek elfedését, stb.

Ezzel szemben a female kategória a női test nyers valóját ragadja meg, olyan aspektusait is, melyet a feminine elmaszkíroz vagy alárendel, tiszta testi funkcióit, biológiáját – a hónapljszőrtől kezdve a menstruációig, tematizálja olyan testrészeit, melyről nem szívesen vesznek tudomást, mint a méh vagy olyan aspektusait, melyet letagadni igyekszenek, így a női mell esetében az erotizálás mellett nem fér meg a tápláló funkciója.

A kiállításban szereplő munkák, Young kérdésfelvetéseinek megfelelően az idealizált női testről, a “mértékletesnek tartott” női izomzatről, az öregedő testről, a terhes testről,  szülésről, a női mell fizikájáról, testszőrzetről szólnak.

Oltai Kata

művészettörténész, kurátor

"Női portré" és az aranyos modell, Kerpely Adél festőművész